2015. szeptember 9., szerda

Óriási hiány

Igen,
- tülekednek, akaratosak
- sokan cigiznek
- egyeseknek igen jó telefonjuk van
- másoknak sok pénzük is
- sokan szemetelnek
- egyesek agresszívek
- nem mindenki tartja be a szabályokat
- türelmetlenek
- vannak köztük gazdasági bevándorlók
- sokan követelőznek, tiltakoznak
- még terroristák is bejöhetnek
- tarthatatlan ez a helyzet
- sorolhatnám...

De
nekem akkor is megszakad a szívem azokért
- akik mindent elveszettek,
- akiknek a szeretteiket ölték meg,
- akiknek a házukat bombázták le,
- akiknek a hazájukat rombolták le,
- akik a teljes reménytelenség elől menekülnek,
- akik csak áldozatok

Ott látni a szemében a fájdalmat. Meg se kell szólalnia. Vannak ilyenek is. Engem ők ragadtak meg. Jobban, mint maga a politikai-gazdasági helyzet. Mindig ilyen voltam, és örülök, hogy ilyen is maradtam, de most egyedül érzem magam ezzel.

Nem fogok semmilyen politikai állásfoglalást írni, okoskodni, mi a jó, mi nem. Nem félek tőle, csak nem látom értelmét. Rettenet, hogyan válnak szélsőségesen radikálissá az emberek. Mindkét oldalon. Értelmiségiek, liberálisok, demokraták, jobbosak, balosak. Ez a helyzet mindenkiből kihozza az állatot. Egyesek totál naivak, mások óriási szakértők. Nincs normális párbeszéd. Kiábrándító, hogyan torzít, konkrétan hazudik a média elég nagy része. Főleg az, amelyikről azt hitted, etalon. Szintén minden oldalon van rá példa...  

Iszonyatosan hiányoznak a vagdalkozás nélküli, szubjektív, de mégis objektív (hogy ezzel a képzavarral éljek) írások, gondolatok. Mint például ez. Az események egy része egy fotós személyes élményei alapján, saját képekkel. 

6 megjegyzés:

  1. ezek szerint téged azokkal lehet könnyedén manipulálni és bármire rávenni akik épp bizonytalanságot tükröznek. esetleg komolyabb rádhatás esetére szenvedők kellenek.
    Nem vagy egyedül.
    nem véletlen pont azt a párat fotózzák s poszterezik, hogy a sajnálatodra hassanak, s nem véletlen égették el élve a másik fotó alanyait, pont a rád is ható fotó kedvéért... na meg hogy kényszerérzetet okozzanak s félelmet minthogy az az egyik legnagyobb kényszer... ha úgy tetszik, a sajnálkozók is okai a helyzetnek, kihasználhatóságuk okán, beléjük táplált félelmeik okán ( tv + ismerethiány + önismerethiány )
    történetesen átmentem már ilyesmin, amin azok akiket fentebb sajnálsz.
    s nem lettem erőszakos, nem aljasodtam le, egyébként sosem dobtam vissza azt amit a vendéglátóm adott csak mert nem ízlett hiszen az az ő energiájából lett s tette elém, ha a puszta közepén kaptam volna életlehetőséget hát örültem volna az új kezdetnek.
    ha mindenki objektív lenne, nem is lennének háborúk mert az erőszakosakat mindkét oldalon kivonnák a döntéshozásból, de a sajnálkozókat is.
    a létező ellenpont mutatása a teljesség másik fele.
    sajnáld a magyarokat is akik mélyszegénységben vannak.
    azt is aki nem lehet büszke a magyarságára magyarországon mert helyből lenácizzák nemmagyarok.
    azt is akinek az országára ráerőltették bármilyen vallást a saját ősi tudása helyett s még az írását sem használhatja.
    azt a hetvenévest akit környezetkárosításért büntettek kb 150.000 ft-ra mert egy pesti huszonéves lefotózta és feljelentette amikor télire hecsedlit szedett magának egy hecsedivel telibenőtt hegyoldalon hogy ne haljon meg vitaminhiány okán mert nem futotta műanyag drága gyári szarra.
    majd ha eleget sajnálkozol és belefáradsz, ott kezdesz megnyílni s nem sajnálni de szeretettel viszonyulni minden embertársadhoz.
    válogatás és az azzal járó ítélet nélkül.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "sajnáld a magyarokat is akik mélyszegénységben vannak." A kettőnek mi köze egymáshoz? Ki mondta, hogy őket nem sajnálom? persze, fel lehetne sorolni a fél világot, de annak nincs értelme.

      "azt is aki nem lehet büszke a magyarságára magyarországon mert helyből lenácizzák nemmagyarok."
      Oh, engem is náciztak le szélsőséges liberálisok. Nem is egyszer, pedig nyilván soha nem voltam náci.
      Sajnálom az ilyeneket. Bár inkább szánom.

      "majd ha eleget sajnálkozol és belefáradsz, ott kezdesz megnyílni s nem sajnálni de szeretettel viszonyulni minden embertársadhoz."
      Sajnos nekem ez nem mindig megy, az egyik legnehezebb dolog (pl. a kereszténységben) az ellenség szeretete, hát, ehhez még nagyon kevés vagyok... :) Szóval MINDEN embertársamhoz elég nehéz, de tisztelet, akinek megy.

      Törlés
  2. Nem tudom, volt-e bejegyzésed, amellyel ennyire azonosulni tudtam. Szóval big like :)

    VálaszTörlés
  3. Nem vagy egyedül... De sajnos igazad van, nagyon kevesen vagyunk.

    VálaszTörlés