A romákkal szembeni rasszizmus már évszázadok óta a szocializáció része. De nem vagyunk elfogadóbbak, ha a nemi orientációkról van szó – a „csinálják a négy fal között” egyfajta szlogenje lett a magyar homofóbiának. Ám mi van, ha valakit mind a két oldalról ér támadás? (...)
Hasonlóan vélekedik Máté Dezső is, aki tanulmányai során kifejezetten a meleg romákat érő támadásokat vizsgálja. Inkább abban látja a problémát, hogy az egész társadalom homofób: „A roma lét nem feltétlenül befolyásolhatja a coming outot. Az, hogy az emberek nem merik felvállalni a másságukat, össztársadalmi probléma.”
Ettől függetlenül valakinek mégis beleszól a származása abba, hogy miként kezeli szexualitását: „Volt egy olyan ember, aki azt mondta, hogy azért mert ő roma, csak roma felesége lesz, hosszúszoknyás, gyerekekkel és a nőnek persze a tűzhely mellett a helye. Közben pedig félrejárt férfiakkal kártyázni” – mondja Máté.
Farkas László tapasztalata viszont azt mutatja, hogy az elmélet és gyakorlat eltér egymástól: „Akárhányszor találkoztam roma meleg fiúval, nehezebb hangvételű coming out-sztorikat hallottam. Általában szó esett öngyilkosságról, kitagadásról és arról, hogy ki akarnak ebből gyógyulni, vagy ki akarják őket ebből gyógyíttatni.”
Forrás és a teljes cikk: HVG
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése