Damir Zlatar Frey (60) színházi rendező őszintén és bátran beszél legszörnyűbb gyermekkori traumájáról, amikor egy pap megerőszakolta. Megerőszakolójának megbocsát és elismeri, hogy részben ő is élvezte az abúzust. Mindezt a Kristálybíboros című önéletrajzi regényében írta meg. (...)
Szép kisfiú voltam. Hasonlítottam Tadzióra a Luchio Visconti rendezte, A halál Velencében című filmjében, ezért megakadt rajtam a tisztelendő úr szeme is. Kirándulásokra hordozgatott és simogatott. Nekem mindez egészen addig jól is esett, amíg nem kért meg arra, hogy üljek bele a hímvesszőjébe. Megpróbáltam védekezni és ellenállni, de nem jártam sikerrel. De nem is ez volt a legszörnyűbb, hanem miután a tisztelendő hazavitt a házunkhoz közeli Šulek utcába, majd hazaértem, a nagynéném szótlanul mosta ki a véres fehérneműmet.
Önéletrajzi regényét részben terápiás célzattal írta "ki" magából. Damir Zlatar Frey nem megélhetési celebként eszkábált össze egy botránykönyvet. A sokoldalú művész sikeres színházi rendezői-, operarendezői-, dramaturg- és fesztiválszervezői karrierjét több állami kitüntetéssel is elismerték és jómódban él.
Nem hirdeti fennhangon, de felvállalja homoszexualitását.
Arra a kérdésre,hogy vajon azért vált homoszexuálissá, mert gyerekkorában egy férfi molesztálta, nemleges a válasza.
– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a pap pénisze és nyelve miatt váltam homoszexuálissá. Hiszem, hogy született meleg vagyok. Az életemben többször is próbálkoztam nőkkel, ám mindig kudarcot vallottam. Gyorsan rájöttem, hogy őket és magamat is csak kínzom. Azonban mindig is a nők voltak a legjobb barátaim, de férfiakkal osztottam meg az ágyam. Régen erről beszélni sem lehetett, de még ma is szerényen, visszahúzódva élek immár hosszú kapcsolatban Marko Fereni Frey kulturális menedzserrel. A partnerem jóval fiatalabb nálam, de hát a szerelem nem ismeri a kort. A toleráns Isztriai-félszigeten élünk, de nem hirdetjük fennen másságunkat. Baráti körünket zömében heteroszexuális házaspárok alkotják.
Folytatás>>>
Forrás: Pepita Croatia
SPF: alapvetően rettenetes a sztori, de jól mutatja a középkori állapotokat a radikális katolikusok között. Azt se könnyű eldönteni, hogy a megerőszakolásnak köze van-e a homoszexuálissá váláshoz, az áldozatok szinte mindig tagadják, de én azért nem lennék ebben olyan biztos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése